Nálunk nem a nevelés az oktatás része, hanem az oktatás a nevelésé, s ez nagy különbség” – mondta Píri Lajos
Ondrusz Anna osztályfőnök és a ballagók |
A szerző felvételei |
Út az egyházi iskola felé
Orosch János figyelmeztetett mindenkit, hogy a megkeresztelés, elkötelezés a vallásos nevelésre, „ez óriási ígéret, nem szabad elhanyagolni, ez az út, később az egyházi iskolába kell, hogy vezessen”. Orosch átadta a fiataloknak egy kétszeres gyilkos üzenetét is, aki kilenc évet már leült huszonhárom éves büntetéséből, amiért megölte az őt szerelmétől tiltó szüleit, s ma már a lengyel kartuziánus rend hivatalosan befogadott tagja.
„Atya, ha megy a fiatalok közé, mondja el nekik az én esetemet, s emlékeztesse őket, hogy nekik van hitük, reményük, szeretetük” – üzente a huszonnyolc éves fiatalember Ilaváról. A szentmisén és az ünnepségen is közreműködött a gimnázium Magnificat Gyermekkara, melyet tizenegy éve alakított meg és vezet Wollent Andrea, a kórus éneke a messze, a Hargitáig szálló gyönge kismadárról vezetett át az jubileumi ünnepi műsorba.
Pál András, ötödikes diák Sík Sándor versét szavalta el, majd az iskola igazgatója Píri Lajos mondta el ünnepi beszédét. Az igazgató, aki 1998. január elsején, Csáky Károlytól vette át ezt a tisztséget, hangsúlyozta, bár tíz év történelmi távlatokban nem nagy idő, ilyenkor nemcsak célszerű, de kötelező is egy intézménynek számvetést készíteni. „Alapelvként fogadtuk el, hogy az iskola akkor jár el helyesen, ha oktató-nevelő tevékenységében úgy közvetít egyetemes értékeket, hogy közben hűek maradunk mindahhoz, amit apáink hagytak ránk: hittel és reménnyel kötődni szülőföldünkhöz, miközben állandóan kreatív gondolkodásra késztetünk, s nyitottnak maradni mindenre, ami a tanulók fejlődését segíti” – mondta Píri Lajos.
Gyanútlanul lépnek a felnőttek világába
A ballagókhoz szólva az igazgató úgy gondolta, hogy a fiatalok gyanútlanul lépnek a felnőttek világába, s ő nem gyanakvásra buzdítja, csak óvatosságra inti őket. „Az iskola eddig a teljes világot jelentette nektek, de az ifjúságnak joga van megfogalmazni önmagát. El kell engedni őket, hogy visszatérhessenek hozzánk” – állapította meg Píri. A tíz évvel ezelőtt az iskola alapításában nagy szerepet vállaló Bíróczi István esperes-plébános egy ornitológiai példázattal figyelmeztetett a nevelés, a jó példa fontosságára. Ha a fülemüle fiókák kiemelve a fészekből, nem hallják a hím éjjel-nappal tartó dalát, akkor testvéreikkel ellentétben csak rikácsolni tudnak, az éneklés helyett.
„Ti is egy fészekben voltatok évekig, tanáraitok a lelketekbe énekelték a szépet, a jót, az igazat, s énekelni kezdtek nemsokára a világban, ahol túl sok a rikácsolás. Ti ha megszólaltok mondjátok az emberi szót. Szavatok legyen mindig igaz, s vigasz” – tanácsolta a ballagóknak az esperes. Baltazár Aranka, mint a szülői szövetség elnöke emlékezett vissza az iskola tíz és a ballagó diákok nyolc évére. Zachar Pál a ballagók nevében, szólt, s elmondta, a diákok többsége úgy gondolja, hogy „jó lenne itt maradni továbbra is”. A diák jó tanácsokkal látta el az ifjabb nemzedéket, „nem kell kimondani mindent, amit gondolunk, de meg kell gondolni mindent, amit kimondunk”.
Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke fontosnak tartotta az iskola alapítását abból a szempontból is, hogy az egyházi iskolák segíthettek, az elmúlt negyven évben az egységes oktatási rendszerből kilúgozott értékek után megtalálni a színeket, a hagyományokat. „Kinyílt Európa, a világ, de a kisebb, kanyargósabb, emberi léptékű utakat is vegyék észre a fiatalok” – fogalmazta meg kívánságát Pék László. Szesztay Ádám a magyar nagykövetség kulturális attaséja szerint „ünnep kell, hogy legyen Magyarországon is egy határon túl működő katolikus magyar iskola sikeres tíz éve”.
Csönd és fegyelem
A beszédek után a kiselsősök kedveskedtek egy verses-zenés öszszeállítással a ballagóknak, Pálffy Zsuzsa betanításában. Ezután a meghatódott nyolcadikosok fölsorakoztak osztályfőnökük Ondrusz Anna mögé, s elindultak a hagyományos körútjukra. Píri Lajos már a feldíszített iskolaépületben arról beszélt, hogy „nálunk nem a nevelés az oktatás része, de az oktatás a nevelésé, s ez nagy különbség. Elmondta, hogy különös hangsúlyt fektetnek az angol és a német nyelv oktatására, de fontos a matematika és a számítástechnika is. Minden tantárgyat arra a szakra specializált pedagógus tanít, a tantestület átlagéletkora harminc év körül mozog. Az eddigi két végzős osztály eredményei alapján nyolcvan százalék körül, van a továbbtanulók száma. „Ha bejön valaki hozzánk, nem akarja elhinni, hogy milyen légkör van ebben az iskolában, csönd és fegyelem. Ezek a fiatalok már a XXI. században gondolkodnak, de a mi nevelési módszereink ennek figyelembe vételével nemcsak a lexikális tudásra szűkülnek” – jellemezte az iskolát Píri Lajos igazgató.
FORGÁCS MIKLÓS
HONTI LAPOK - 2006 ÁPRÍLIS
A Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola és Nyolcéves Gimnázium életéb
Együtt ünnepeltünk
A Rákóczi Szövetségnek a Fegyverneki Ferenc Nyolcéves Egyházi Gimnáziumban
Az ünnepi beszéd után a ceglédi iskola verses-zenés megemlékezése hangzott el.
ffeag
– angol nyelvi olimpia járási fordulója:
– „Dobré slovo” járási fordulója:
– Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulója:
– Vers- és prózamondó verseny, Balassagyarmat:
– Mikszáth Kálmán Prózamondó Verseny, Dejtár:
– Matematikai olimpia járási fordulója:
– Szent Imre-napok rajzversenye, Balassagyarmat:
– Mikszáth Kálmán-rajzverseny, Dejtár:
– Mézescsupor nemzetközi méhésztalálkozó rajzversenye:
– Szlovákiai Magyar Gimnáziumok Országos Bajnoksága, kosárlabda,
lányok: 4. hely.
A pozsonyi Comenius Egyetem kimutatása szerint tavaly az 566 szlovákiai
REMÉNY , SPESNET - 2006. Áprílis
Nagyböjti lelki megújulás az ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskolában
Dátum: 2006. 04. 04., 02:52
Rovat: Itthon
"Csak annak lehet húsvétja, akinek volt nagyböjtje is" - tartja a mondás. Ennek eleget téve az ipolysági Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű Egyházi Alapiskola és Nyolcéves Gimnázium diákjai és pedagógusai 2006. márc. 28-án tíz lelkiatya vezetésével lelkigyakorlaton vettek részt.
Mit jelent a lelki megújulás? Számunkra egy olyan lelki tevékenység, amikor a világi élet problémáit megpróbáljuk félretenni, és hitünk, vallásunk elmélyítésével foglalkozunk. Ebben általában vezetők segítségét vesszük igénybe.
A lelki program a keresztúti ájtatosság közös elvégzésével kezdődött, majd a nagyböjti megújulás szellemében több csoportban folyt a felkészülés. A nagyböjti időről gyakran halljuk, hogy ez az Istennel való kiengesztelődés ideje. A csoportvezetők is arra biztattak bennünket, hogy a böjttel, a több és buzgóbb imádsággal, a szentgyónás elvégzésével engeszteljük Jézust bűneink, gyarlóságaink miatt. Ahhoz, hogy megértsük a kiengesztelődés titkát, meg kell értenünk Isten irgalmas szeretetét. A hallott igazságok után a következő kérdéseken elmélkedtünk:
Hogyan valósíthatjuk meg ezt a feladatot? Hogyan kell gyakorolnunk az Istennel való kiengesztelődés szolgálatát? Hogyan végezzük szentgyónásainkat? Hogyan becsüljük a bűnbánat szentségét?
Az iskola kápolnájában Zsidó János féli esperes életútjáról, élettapasztalatáról mesélt a pedagógusoknak, s a csupa szív, csupa lélek atya személye, humora és életpályája sokakat elgondolkodtatott. Ezt követően a lelkiismeret-vizsgálat fontosságára, az embereknek egymáshoz való viszonyára hívta fel a figyelmet, majd inspiráló kérdéseket tett fel. Ezután a keresztény pedagógust, mint élő példaképet jellemezte. Kívánatos tulajdonságai közül kiemelte a vallásosságot, a nagy szaktudást, a tekintélyt, a türelmet, a felelősséget és az alázatot. A lelkiatya előadása, elmélkedése mindannyiunk számára tartalmas lelki élményt jelentett, és hitünkben megújulva, gazdagodva tértünk haza. Megerősítést nyertünk, hogy a vallás lényege az Istennel való kapcsolat, a személyes szeretetkapcsolat.