Vendégségben Magyarországon

Mindig csodáltam és felnéztem azokra a diákokra, akik Millenniumi ösztöndíjat nyertek. Mindig is szerettem volna közéjük tartozni, de látván a tanulmányi eredményeimet és azt, hogy nagyon sok ügyes ember van az osztályomban, ezt az álmot elvetettem. Júniusban azonban Murin tanárnő közölte velem, hogy én kaptam meg az ösztöndíjat. Hihetetlenül meglepődtem és nagyon boldog voltam,mert egyáltalán nem számítottam rá.

Az ösztöndíj átadására az állami gimnáziumban került sor, ahol Borka Petivel átvettem a díjat. Külön örömet szerzett nekem az, hogy az egész osztályom és az osztályfőnököm is elkísért az átadásra!

Molnár Imre, Vanda Károly és Csáky Páljóvoltából az ösztöndíj mellé egy egyhetes anyaországi kirándulás is társult.

Augusztus 19-én nagy izgalommal elindultunk Borka Petivel Gödöllőre, ugyanis a Szent István Egyetem Kollégiumában voltunk elszállásolva.  A Vendégségben Magyarországon elnevezésű hagyományos programsorozat várt minket, mely 16. alkalommal került megrendezésre. Külhoni magyar fiatalokat hívtak meg az egyhetes kirándulásra.  Az idei találkozónak volt egy különlegessége: nem kizárólag

csak Európából, hanem 2 kontinens 16 országából mintegy 450 fiatal látogatott el Magyarországra. Fiatalok érkeztek többek közt Uruguayból, Kaliforniából, Kanadából, Franciaországból, Dániából, Görögországból, Lengyelországból, Erdélyből, Délvidékről, és végül de nem utolsó sorban Peti és jómagam Felvidékről.

Az első nap a beköltözés és az ismerkedés jegyében telt el. Második nap nemzeti ünnepünk alkalmából szinte az egész napot Budapesten töltöttük különböző programokon. Este pedig a tűzijátékot  „díszpáholyból”, a Parlament déli lépcsőjéről  figyelhettük. Gyönyörű szép és hatalmas élmény volt.

A harmadik napot szintén Budapesten töltöttük a budai várban, ahol a Mesterségek ünnepe elnevezésű fesztiválon vettünk részt. Itt felléptek a találkozóra érkező különböző néptáncegyüttesek. Majd megnéztük   a köztársasági elnök hivatalát, a Sándor Palotát is.

Hétfőn egész nap ún.  vizes napunk volt. Napközben strandoltunk és kihasználtuk  a  víz mellett töltött perceket  a nagy kánikula enyhítésére. Bár ekkor még nem is sejthettük hogy a nagy meleg java csak a következő napokban jön.  Este  egy kis sétahajókázásra mentünk a Dunán, ahol a szépen kivilágított Budapestet csodálhattuk meg.

Kedden a szentendrei skanzenben jártunk, ahol már volt szerencsém az osztályommal is kirándulni egyet. És mint akkor, most is nagyon meghitt, nyugodt és szép környezet fogadott bennünket.

Szerdán a Liszt Ferenc Emléknap keretén belül ismét egész nap Budapesten voltunk. Látogatást tettünk a parlamentben, azután városnéző körútra mentünk. Bebarangoltuk az állatkertet és az elragadó festményeket csodálhattunk meg a Szépművészeti Múzeumban. Este pedig Liszt Ferencre emlékezve egy zenés-irodalmi esten vettünk részt.

Csütörtökön „Vendégségben Gödöllőn” névre változott a rendezvénysorozat neve, ugyanis Gödöllő városával ismerkedtünk egész nap. A Királyi Várat, aGrassalkovichkastélyt is megnéztük, ahol az év első félévében EU-s miniszterek is megfordultak.  Az egész városban érezhető volt a nagy esemény utóhangja: a városban mindenütt plakátok,könyvek, szórólapok hirdették Magyarország Európai uniós elnökségét, mitöbb, én és néhány  barátom is EU-s feliratú táskával feszítettünk, amit egy Szent Istvánról összeállított kérdőív sikeres kitöltésével nyertünk.

Csütörtök este a búcsúest következett, amit csupán az eredményhirdetés miatt vártam.  A különböző meghirdetett versenyek között megtaláltam a hozzám legközelebb állót. Egy történelmi, ügyességi, az Európai Unióhoz és az általunk meglátogatott helyszínekhez  kapcsolódó feladatsort .  Egy vajdasági barátommal összefogtunk, és közösen megoldva adtuk le a feladatlapokat. A nagy lelkesedésünk és a közös munka meghozta a gyümölcsét, mivel az egész táborban meghirdetett versenyben a 2. helyezést értük el. A jutalmunk két nagy táska könyv volt, amelynek hihetetlenül örültem. Az est folyamán a szervezők egy meglepetés koncerttel leptek meg bennünket és nem is akármilyennel, a  REPUBLIC koncertezett, csak nekünk.  Nagyon sok élménnyel és barátsággal gazdagodtam.

Pénteken pedig jött a búcsúzás. Nehéz szívvel hagytam hátra a már jól összekovácsolódott kis vajdasági csapatot.  Rendkívül jól éreztem magam és remélem, hogy a következő ösztöndíjas hasonló csodás élményekkel gazdagodik.                                                                                                                                                                                           

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     Baka Anita